Az út hazafelé elég hosszú volt, úgyhogy volt időm gondolkozni a mai dolgokon, majd megkérem Carlise-t, hoyg pár napig hadd maradjak itthon és ne keljen suliba mennem és ne keljen láttno az a Bella nevű lányt akit mellesleg meg akkartam ölni!
Így is lett egy hétig nem mentem suliba! De nem ültem tétlenül amíg ő suliban volt én belopóztam a szobályába. Nem kutatni menntem csak meg akkartam ismerni őt, tehát megnézztem, hogy például milyen zenét hallgat ez a zene volt a lejátszóban:
Muse- Neutron Star Collision ( Love is Forever)
.. meg nézztem még azt is, hogy mit olvas. És utrána egy furcsa fecnit találtam Bella íróasztalán amin ez állt: I love Edward Cullen! (Ezt a cetlit Bella 2. naplójában talájátok!) Ebből arra következtetem, hogy tetszem neki (édes), így rájödtem, hogy még jobban kerülnöm kell, mint eddig.
1 hétel később...
Ma már megyek suliba és amint megládtam Bellát rögtön elfelejtetem a magamnak tett ígéretemet, miszerint elkerülöm!
De akkor abban a pillanatban úgy éreztem meg kell őt szólítanom:
ÉN: Szia a múltkor nem volt alkalmam bemutkozni! Edward Cullen vagyok! Te peddig Bella!?
Bella: Igen
A hangja olyan tiszta volt! Majd folytata:
Bella: Eltüntél!
ÉN: Igen el kellet utaznom személyes okok miatt! ( úgy mondta ki azt a szót, hogy eltüntél mintha hiányoztam volna neki)
Az óra után a szekrényéhez kisértem és ő megkérdezte, hogy kontaktlencsém van mire én azt válaszoltam, hogy a neon fényre érzékeny a szemem és idióta módon elrohantam!
A parkólóban végig egymást nézztük!
Aztán megjelent az-az idióta Tayler és majdnem elütöte Bellát de én megmentetem! És ő olyan furcsán nézzet rám, mintha azt kérdezné a szemével, hogy ki vagy te!?